Módszereink

A páciens belső világának, fontos emberi kapcsolatainak és rejtett működéseinek, félelmeinek, konfliktusainak a feltárása és megértése történik a munka során, ami lehetővé teszi új megoldások megtalálását. Az analitikus terápiák a páciens aktív közreműködésére építenek, melynek során szabadon megoszthatja érzéseit, gondolatait, emlékeit és álmait is a kezelőjével, aki a biztonságos légkör megteremtésén kívül szakmai tudásán és tapasztalatán alapuló visszajelzésekkel segíti a közös munkát. Mint minden pszichoterápiában itt is hangsúlyos, hogy egy emberi kapcsolatban történik a gyógyítás - ugyanakkor ez a különleges kapcsolat a munka terepe tárgya is. A munka során a mélyebb betekintést segíti az aktuális kapcsolati élmény megértése. A pszichoanalitikusan orientált terápia hatására a lelki tünetek (szorongás, depresszió, önértékelési gond) oldódása és a lelki tüneteken keresztül „üzenő” testi problémák javulása is várható.

Az első találkozás alkalmával egy tájékozódó beszélgetésre kerül sor, melynek célja a probléma lélektani felmérése és szakmai javaslat tétele a megfelelő kezelésre vonatkozóan. A páciens és terapeuta közösen döntenek a kezelés céljáról és az ehhez illeszkedő, aktualizálható kezelési formáról.

A terápia általában heti egy, esetenként heti két alkalommal 45 perces ülésekben történik.

Pszichoterápiás konzultációra (4-6 ülés) lehet szükség, ha egy nehezebb élethelyzetet lenne fontos jobban megérteni, döntést elősegíteni vagy a lehetséges megoldási alternatívákat megtalálni, de a mélyebb megértés nem szükséges vagy nem lehetséges. Ez a rövidebb munka lehetőséget kínál arra is, hogy a páciens kipróbálhassa a módszert, így könnyebb az elköteleződés esetlegesen hosszabb terápiás munka mellett.

A pszichoanalitikus rövid terápia (20-30 ülés) egy problémára fókuszálva dolgozik, így ezen az átdolgozott életterületen várható a lelki munka hatására pozitív élethelyzeti, közérzeti, kapcsolati változás.

A hosszú (időhatár nélküli) terápiák hatása akár egész életre szóló is lehet, a személyiség mélyebb átformálását teszi lehetővé. Ilyenkor a több éves munka hatására megváltozik a páciens viszonya saját magával, életének korábbi korszakaival és a környező világgal, szabadabb, kreatívabb életminőség jöhet létre jól működő társas kapcsolatokkal.

Bővebb információ:   www.psychoanalysis.hu

A tartós és kezeletlen stressz pszichés problémák (szorongás, depresszió stb.) és pszichoszomatikus tünetek (migrén, emésztési nehézségek, gyomorfekély, szív és érrendszeri problémák) forrásai lehetnek.

Az autogén tréning egy olyan pszichoszomatikus relaxációs eljárás, ahol a testi működések szabályozása révén pszichés harmónia érhető el.

A 12-15 alkalomból álló tréning és a rendszeres gyakorlás révén:

• Gyorsabb regeneráció érhető el ( egy 10-15 perces relaxáció 2-3 óra alvásnak felel meg).
• A fizikai és pszichés tűrőképesség fokozódik
• A tanulási teljesítmény, a koncentráció javul.
• A testi funkciók szabályozhatók lesznek.
• A befelé tekintés révén az önismeret fokozódik.

A módszer különösen javasolt szorongásos zavarok (pl. pánik, fóbiák , generalizált szorongás) esetén, de az általános egészségmegőrzésben, stressz kezelésben is nagyon fontos szerepe van. Pszichoterápiás szemlélettel alkalmazva - testünk jelzéseinek megértésén, a testünkkel való hatékony kommunikáción keresztül - hozzájárul önmagunk megértéséhez, hatására az önismeret elmélyül.

Egy-egy nehéz élethelyzet (betegség, költözés, állásvesztés, haláleset, döntési helyzet, esetleg válás) a család minden tagjára hatással van valamilyen mértékben és a család egésze is új szakaszba lép ilyenkor. Előfordulhat az is, hogy a természetes fejlődési lépcsők (partnerkapcsolati elköteleződés, gyermekvállalás és nevelés, kamaszkor, életközép, gyermekek „kirepülése”) kisebb-nagyobb zökkenőkkel zajlanak vagy a családok struktúrája, helyzete túl sok kihívást tartalmaz (pl.mozaikcsalád, örökbefogadó család, különböző kultúrájú család). Hatékonyabbá teheti a családi működést ilyenkor akár egy-két üléses konzultáció.

A család és pár konzultáció egy olyan rendszerszemléletű terápiás megközelítés és gyógymód, amely a családra dinamikusan változó rendszerként tekint, ahol a tagok kölcsönösen hatással vannak egymásra. Ennek megfelelően a család minden tagjára figyelmet fordít a módszer, feltárja a tagok közötti kapcsolat, kommunikáció, viselkedés sajátosságait. Ebben a szemléletben lehetséges az egyén tünetét a családi rendszer működési zavarának tekinteni és az erőforrások mobilizálásával, változások elindításával az optimálisabb családi működést segíteni. A terápiás munka a tagok aktív részvételével zajlik, a terapeutákkal közösen kidolgozott célkitűzés mentén. A cél lehet a probléma mélyebb megértése és hatékonyabb megoldási módok kidolgozása, vagy a kommunikáció javítása történik, ami változást hozhat az adott problémában, egy új egyensúlyt a családi működésben.

A párkonzultáció a párkapcsolat jellegzetességeit igyekszik feltárni. A kezelés leggyakrabban a közös lelki működéseket igyekszik megérteni és valamilyen problémában, krízisben segíteni a változást - ugyanakkor nagyon fontos az egyén is: a jellemző kommunikációs stílus, a származási családból hozott kapcsolati mintázat, a jelen interakcióit meghatározó gyermekkori élmények, a női, férfi és szülői szerepek jellegzetességei. A terápia a partner működésmódjának megértésével és elfogadásával, a kommunikáció javításával igyekszik a párt kapcsolatának fejlődésében segíteni. Ha már döntés született a kapcsolat lezárásáról ill. válásról, akkor lehetőség van un. válásterápiára is, melynek célja az elválás érzelmi nehézségeinek minimalizálása különös tekintettel a gyerekek esetleges lelki sérülésére.

A család és párterápiát az interakciók sokfélesége miatt lehetőség szerint két (ideális esetben egy férfi és egy női) terapeuta vezeti. A 90 perces ülésekre 2-3 heti gyakorisággal kerül sor. A módszer sok játékos gyakorlatot, technikát alkalmaz, előfordulhat, hogy a pár vagy család üléseken kívüli feladatokat is kap.

A családterápiás módszer része sok helyen, hogy az üléseket un. külső megfigyelő szakemberek is követik átpillantó tükrön vagy videó segítségével – ilyenkor még több hasznos megfigyelés, elemzés és tapasztalat áll rendelkezésre. Az esetmegfigyelés vagy az ülések rögzítése a család/pár beleegyezésével, a családterápiás etikai kódex szabályainak betartásával történik.

Részletesebb információ:   www.csaladterapia.hu

Az iskolai és családi konfliktusokra a gyerekek neurotikus tünetekkel (bepisilés, körömrágás, éjszakai felriadás), pszichoszomatikus problémákkal (hasfájás, fejfájás), magatartászavarokkal, teljesítményproblémákkal reagálhatnak.

A gyermekkor elsődleges kifejezésformája szimbolikus: rajzokban, játékokban fejezik ki érzéseiket, gondolataikat. A rajzokban, játékokban megjelenő szimbólumok fontos támpontot jelentenek a gyermeklélek megértéséhez, a játékban lejátszott érzések, történtek pedig korrekciós, terápiás hatással bírnak. A gyermekterápia célja,hogy egy elfogadó, biztonságos kapcsolatban a gyerekeket foglalkoztató érzések megértésre, elfogadásra találjanak.

Milyen nehézségek esetén javasolható?

• Beilleszkedési nehézségek
• Alvási zavarok
• Evési zavarok
• Éjszakai bepisilés (enurésis nocturna)
• Tanulási- teljesítmény problémák
• Szorongásos zavarok (tik, körömrágás, éjszakai felriadás)
• Testvérféltékenység
• Gyász, veszteség-feldolgozás
• Kommunikációs nehézségek, dadogás
• Óvoda –és iskolafóbia
• Pszichoszomatikus tünetek (hasfájás, fejfájás)

A gyermekekkel való munka menete:

Az integratív pszichoterápia egyik fő célja ezen nyelvek, azaz szemléletrendszerek hasonlóságainak felkutatása és egymáshoz közelítése. A módszertani kombináció lehetővé teszi, hogy mindig az adott terápiás célnak leginkább megfelelő módszerrel dolgozzunk, rugalmasan alkalmazva azokat a probléma jellege és kiváltó okai szerint, szélesebb spektrumát megadva a különböző pszichés nehézségek kezelésének. Az integratív pszichoterápia módszereinek többségére jellemző, hogy a terapeuta kommunikációjára, illetve, amennyiben az szükséges, a terapeuta által kiváltott módosult tudatállapotra épít. Ez utóbbi történhet relaxációval vagy klasszikus szuggesztióval.

A módszer három fő alapelve a fentieknek megfelelően a technikai eklekticizmus, az elméleti integráció és a közös hatótényezők keresése.

A terápiás módszerek egy része (katatím imaginatív pszichoterápia, ego-state terápia) a személyiség átfogóbb szintű, általában a kora gyermekkorból származtatható hiányosságaival, fejlődési elakadásaival foglalkozik, míg más módszerek (neuro-lingvisztikus programozás, kognitív-viselkedésterápia, stb.) inkább a konkrétabban megfogalmazható, könnyebben kezelhető problematikákkal foglalkozik.

A katatím-imaginatív pszichoterápiában a páciens relaxáció alatt, módosult tudatállapotban imaginálva, a terapeuta folyamatos kísérése mellett szimbólumokon keresztül éli meg azokat a viselkedését, életvezetését meghatározó élményeket, amelyeket eddig tudatos szinten nem volt képes megragadni. A relaxáció és a szimbólumképzés lehetővé teszi a tudatos gondolkodás megkerülését, közvetlenebb kapcsolatot kialakítva a tudattalannal, megközelíthetőbbé, ezáltal átdolgozhatóbbá téve a tünetek mögött meghúzódó nem tudatos okokat.

Az ego-state terápia én-állapotokban gondolkodik. Az én-állapotok különböző helyzetekben aktiválódó, egymástól eltérő viselkedéseket, érzékeléseket és érzelmeket magában foglaló élménymintázatokat jelentenek. Ezek az élménymintázatok egymástól elhatárolódva léteznek az emberi pszichikumban. Probléma akkor keletkezik, amikor a különböző célokkal rendelkező én-állapotok egymással ellenkező céljaik miatt konfliktusba kerülnek egymással, és rejtetten, kerülőutakon keresztül (például szorongás, depresszió) fejtik ki a hatásukat az egyénre. A terápia célja ezeknek az én-állapotoknak az egymással történő kiengesztelése, a közöttük lévő konfliktus feloldása.

A neuro-lingvisztikus programozás (NLP) a korábbi módszerekhez hasonlóan többnyire szintén módosult tudatállapottal dolgozik. Alapelve, hogy környezetünket elménkben különféle reprezentációs rendszerekben tároljuk, és mindenkinek van egy fő érzékszervi modalitása, amelyen keresztül ezeket a belső reprezentációkat létrehozza (látás, hallás, szaglás, testi érzékletek stb.) – így vannak emberek, akik például főként képekben, mások hangokban „gondolkodnak”. Az NLP ezeken a reprezentációkon dolgozik, a gondolat „teremtő erejét” felhasználva – olyan működési elveket dolgoz ki, amelyekkel ezek a belső reprezentációk vagy térképek megváltoztathatók. Ehhez számos különféle technikát alkalmaz. Az NLP főleg egészséges életvezetés mellett felmerülő pszichikai-viselkedéses problémák megoldására szolgál.

Az integratív pszichoterápia az előbbi módszereken kívül a kognitív-viselkedésterápia eszköztárát is felhasználja. A viselkedésterápia a tünetre viselkedésként tekint, és célja ennek a „probléma-viselkedésnek” a megváltoztatása klasszikus tanuláselméleti megközelítésekkel. A kognitív terápia már nem a külső, viselkedéses szintet vizsgálja, hanem gondolatainkat, amelyek hibás működése lesz felelős rossz és sokszor megváltoztathatatlannak tűnő érzéseinkért. A hibás gondolkodás így hibás lelki működést okoz, és amennyiben sikerül ezeken a hibás gondolatokon és a mögöttük álló hiedelemrendszeren változtatnunk, úgy pszichikumunk is egészségesebbé és alkalmazkodóbbá válik. A kognitív-viselkedésterápia a két módszer integrált ötvözete: mind a viselkedésre, mind a mögötte meghúzódó gondolati tartalmakra nagy hangsúlyt helyez.

Bővebb információ:   www.integrativ.hu

A terapeuta egy rövid lazítás után meghatározott képeket képzeltet el a klienssel, ami a tudattalan világába enged betekintést. A relaxált állapotban megjelenő képek lehetővé teszik hogy a kliens a konfliktusait szimbolikus síkon fejezze ki. A belső képek önmagukban is gyógyító hatással bírnak, de a szimbólumokon történő változtatással lehetőség van az átélt élmények, konfliktusok korrekciójára is. A belső képekkel való munka elvezet minket konfliktusaink valódi megértéséhez, hozzásegít a mélyebb önismerethez.

A módszer jól használható:

• Önértékelési problémák
• Alkalmazkodási nehézségek
• Szorongásos zavarok
• Pszichoszomatikus tünetek
• Életvezetési nehézségek
• Gyász, veszteség-feldolgozás stb. esetén.

A művészeti pszichoterápia önálló módszerspecifikus eljárás, amely a nonverbális képi kommunikációs mód jellegzetességeit és a pszichoanalitikus pszichoterápiás modell elméletét és módszereit alkalmazza. Rejtett érzések, tudattalan folyamatok feltárására, tudatosítására törekszik, az ellenállás, áttétel, viszontáttétel értelmezésével dolgozik.

A terápiás órán nemcsak beszélget a páciens és terapeuta, hanem valamilyen alkotás (rajz, festmény, szobor, kollázs, montázs stb.) is születik - azonban a hangsúly nem a mű esztétikai értékén, hanem a terápiás értéken van.

A terápiás órán készült alkotások értelmezése, felfedezése nem teszteléshez hasonlóan, egy kívülről bevitt szemléletmód szerint történik, hanem a páciens szimbólumrendszerében, az adott kontextusban, a terápia anyagával és a terápiás kapcsolattal összefüggésben.

A terápiás tér, az alkotás folyamata valamint a kommunikáció az ilyen órákon különleges, rendkívül komplex: a megfigyelés és megértés egyidejűleg zajlik, egyszerre van szükség a racionális megközelítésre és az intuitív jelenlétre. A lelki kapcsolódások (áttételi és viszontáttételi hatások) nemcsak a páciens terapeuta között, hanem az alkotás-páciens és az alkotás –terapeuta kapcsolatban is jelen vannak. A szóbeli interpretációk lehetősége gyakran korlátozott hiszen egy képi alkotás teljes mélységében és annak minden szintjén soha nem „fejthető meg”, nem fordítható le - ugyanakkor maga az alkotó folyamat, a színekkel és szimbólumokkal való munka önmagában is gyógyító erejű lehet .

A terapeuták képzésében a képzőművészeti, művészettörténeti, elméleti oktatáson kívül nagyon hangsúlyos a saját élmény, az önálló alkotás művészeti eszközökkel, hiszen a páciens megértéséhez nem elég „kívűlről” szemlélni az alkotásokat, hanem "belűlről" is kell ismerni az anyagokat, lehetőségeket, eszközöket.

A művészetterápia, mint nonverbális pszichoterápiás lehetőség használható egyéniben, csoportban, családban vagy terápiás közösségekben is.

Bővebb információ:   www.pszichodrama.hu

A csoporttagok a csoportvezetők segítségével "eljátszák" az őket foglalkoztató kérdéseket. A dramatikus játékban lehetőség nyílik új szerepek, viselkedések "kipróbálására", ez által közelebb kerülnek saját és mások indítékainak, érzéseinek megértéséhez.

A pszichodráma önálló vagy kiegészítő módszerként hatékonyan használható a gyógyításban és az önismeret fejlesztésben. Önismereti céllal javasolható kapcsolatteremtési, önértékelési problémák, életvezetési nehézségek esetén.

Bővebb információ:   www.pszichodrama.hu